1838. január 4. nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a modern, összekapcsolt világ születésnapja is. Ekkor mutatta be Samuel Morse New Jersey-ben azt a szerkezetet, amely végleg eltörölte a távolságot az emberi kommunikációból: az elektromos távírót. Ez a pillanat volt a „kommunikációs ősrobbanás”, amely nélkül ma nem létezne sem okostelefon, sem internet.
Kevesen tudják, de Morse-t egy személyes tragédia indította el a feltalálói úton. 1825-ben, miközben Washingtonban festett, egy futár hozott hírt felesége hirtelen betegségéről. Mire Morse hazaért Connecticutba, a feleségét már eltemették. A lassú híráramlás miatti fájdalom sarkallta arra, hogy olyan eszközt alkosson, amellyel az üzenetek a „gondolat sebességével” terjedhetnek.
Bár a szabadalmat már korábban benyújtotta, az 1838. januári bemutató a New Jersey-i Speedwell Ironworks-nél bizonyította be a hitetlenkedőknek, hogy a rendszer működik. Itt már nemcsak elméletről volt szó: Morse és zseniális partnere, Alfred Vail, két mérföldnyi vezetéken keresztül küldtek sikeresen üzeneteket.
A közhiedelemmel ellentétben a Morse-ábécé végleges formáját valószínűleg Alfred Vail fejlesztette ki. Ő volt az, aki a nyomdák betűkészleteit tanulmányozva rájött, mely betűk a leggyakoribbak (például az „E”), és ezekhez rendelte a legrövidebb jeleket.
A távíró zsenialitása az egyszerűségében rejlett. A rendszer az elektromos áramot szakította meg rövid (pont) és hosszú (vonás) időtartamokra. Ez volt az emberiség első bináris jellegű kódrendszere, a mai digitális világ (0 és 1) közvetlen előfutára.
A Morse-távíró azért győzedelmeskedett az európai konkurensekkel (pl. a látványosabb Cooke-Wheatstone rendszerrel) szemben, mert:
-
Olcsó volt: csak egyetlen rézvezetékre és relatíve olcsó kódoló-dekódoló eszközökre volt szükség hozzá.
-
Dokumentálható volt: aA jeleket egy papírszalagra domborítva rögzíteni lehetett.
-
Megbízható volt: a kódolt üzenet még gyenge jel esetén is értelmezhető maradt.
A világ, amely hirtelen „összement”
A bemutatót követő évtizedekben a távírópóznák gombamód nőttek ki a földből, gyakran a vasútvonalakat követve. Ez a hálózat lett aztán a „viktoriánus internet”.
-
Gazdaság: a tőzsdei árak percek alatt eljutottak egyik városból a másikba, megszületett a modern kereskedelem.
-
Politika: a kormányok azonnali jelentéseket kaptak a határokról, ami alapjaiban változtatta meg a hadviselést és a diplomáciát.
-
Időjárás: először vált lehetővé a meteorológiai adatok gyors összegzése és az előrejelzés.
Samuel Morse 1838-as bemutatója nemcsak egy technikai eszköz sikere volt, hanem egy szemléletváltásé: az információ többé nem volt helyhez kötve, s egyre inkább hatalom lett. Amikor 1844-ben elküldték az első hivatalos táviratot („What hath God wrought” – Mit tett Isten!), már mindenki tudta: a világ soha többé nem lesz olyan lassú, mint azelőtt.
Aztán később ‘összeházasították’ Babbage gondolatvilágával, s lassan megszületett a modern számítógép.
