A teremjégkorong 1875. március 3-án debütált a (nem túl nagy) nyilvánosság előtt Montrealban, Quebec tartományban, Kanadában, az 1862. december 24-én megnyitott Viktória korcsolyapályán. A jégpálya a Maisonneuve Boulevard és a René Lévesque Street között (akkor a Dorchester Street, a Drummond Street közelében) volt.
James Creighton montreali lakos heteken keresztül edzett a McGill Egyetemre járó barátaival a Viktória korcsolyapályán, majd a Montreal Gazette március 3-i számában meghirdette az eseményt, miszerint „ma este jégkorongot játszanak a Victoria korcsolyapályán a közülük kiválasztott két kilencfős csapat között.”
Persze a zárt térbe költözés előtt már sokan és sokat játszottak a szabadban, de ott nem határozták meg a játéktér méretét és egyébként sem sok mindent szabályoztak. A Viktória korcsolyapálya viszonylag szűk teret biztosított, így Creighton kilenc játékosra korlátozta a csapatok létszámát.
A jégkorong gyökereit még egy ókori Görögországban, Egyiptomban és Perzsiában bottal és labdával füvön játszott játék jelentette, amely később elterjedt Európában és Észak-Amerikában is, sőt a mai napig is létezik.
Persze Észak-Amerika őslakosai már az európaiak érkezése előtt is játszottak hasonló játékot, a cherokee, az ojibwe és a mohawk (irokéz) népek más-más néven ismerték azt a játékot, amelyet a franciák ‘lacrosse’-nak neveztek el, és amelyet Québecben a francia telepesek is átvettek.
Közben Európában a 17-18. században divatba jött a korcsolyázás, így a lacrosse is átalakult lassan.
A jégkorongot azonban kissé veszélyes játéknak tartották, mert nehéz volt a labdát irányítani, így az 1875-ös montreali meccsen a labdát egy fakorongra cserélték, amely így tulajdonképpen a mai korong őse lett.
Ez kevésbé volt veszélyes, hiszen kisebb valószínűséggel repült ki a nézőtérre. Creighton egy lesszabályt is bevezetett, amely előírta, hogy nem lehetett előrepasszolni a korongot, a birtokló játékos előtt.
A mérkőzés közel 90 percig tartott, s Creighton csapata 2-1-re nyert, de a mérkőzés itt még nem ért véget, mert „sajnálatos nézeteltérés” alakult ki, köszönhetően a pályára besurranó fiatalkorú betolakodóknak: „Egy kisfiút fejen ütöttek, és a férfit, aki ezt tette, felelősségre vontak, aztán egy rendes verekedés zajlott le, amelyben egy pad eltört és egyéb károk is keletkeztek.”
A másnapi Montreal Gazette szerint, a Victoria Skating Rink-ben összesen 40 néző jelent meg, de a teremjégkorong hódító útja mégis elindult.
Creighton 1877-ben közzétette a játék ‘hivatalos’ szabályait, amelyeket Montreal Rules néven ismerünk, s Kanadában egyre inkább elterjedt a játék.
Bő egy évszázaddal később, 1994. május 12-én, a C-212 törvényjavaslat elfogadásával a jégkorong Kanada hivatalos téli sportja lett, míg a lacrosse (amelyet sokan a jégkorong egyik ősének tartanak) Kanada hivatalos nyári sportja. A hagyomány szerint a lacrosse-t már 1859-ben nemzeti sportnak nyilvánították, de erről nem maradt fenn hivatalos döntés – ez inkább legenda.
